...tartja az ősi dakota közmondás, és lám, milyen igaz. A tegnapi nappal mind a kormány, mind pedig az ellenzéki frakciók végérvényesen bebizonyították, hogy méltatlanok az ország szolgálatára. Mindenki, aki hozzájárult ahhoz, hogy Sneider "Roy" Tamás a parlament alelnöke lehessen, mélységesen szégyellheti magát. Miféle ország az, ahol egy exszkinhed, roma verésért jogerősen elítélt, a szüleit igencsak gyanús körülmények között gondnokság alá helyeztetni vágyó ember tölthet be egy olyan pozíciót, mint amilyen egy parlamenti alelnöké? Külön finomság az a 2010-es hangfelvétel, amely bizonyítja, hogy Sneider szerint a maffiózókkal is jóban kell lenni.
És most nézzük meg pártonként, hogy kinek mi a bűne ebben a szégyenletes történetben.
A Jobbikra nem érdemes túl sok szót fecsérelni, hozta a szokásos politikai színvonalnélküliséget. Provokált, bejött neki, örülhetnek.
Aztán ott vannak az ellenzéki frakciók, a csodás MSZP és a csodás LMP, akik azért, hogy egyetlen egy ellenzéki (pontosabban se nem Fideszes, se nem Jobbikos) alelnököt delegálhassanak (mondván majd ő menti meg a parlamentet a rasszista beszólásoktól), képesek voltak hozzájárulni Sneider megválasztásához. Igen, a Fidesz valóban megzsarolta őket, de erre nem az a válasz, hogy akkor hagyjuk elzselésedni a gerincünket. Őszintén szólva nem oszt, nem szoroz, hogy mindegyik alelnök fideszes-e, a parlamenti politizálás ideje sajnos lejárt a kétharmados bábszínházban. Aztán persze lehet mondani, hogy az MSZP meg az LMP konkrétan nem jelölte Sneidert, de a tényen a Schiffer-féle jogi csűrcsavarok nem változtatnak. Engem, mint demokráciát tisztelő állampolgárt csak és kizárólag az érdekel, hogy enélkül a két szerencsétlen párt nélkül Sneidert nem választhatták volna meg. Schiferről még annyit, hogy hiába magyarázkodik Olgánál, a tényen nem változtat: a szavazáson mind az öt képviselőjük csak tartózkodott, ahelyett, hogy ha már lehetővé tették, hogy idáig eljusson Sneider, legalább becsületből nemmel szavaztak volna.
Nehéz megmondani, hogy ebben a történetben ki a legundorítóbb, de talán a Fidesz viszi a pálmát. Mikor először hallottam Sneider jelölését, még próbáltam egy legyintéssel elintézni: ááá, a megszavazása még a Fidesznek is vállalhatatlan lenne. De persze a pártkatonaság ismét felülírta a józan észt és a tiszta lelkiismeretet, a gombnyomkodó droidok megkezdték a szkinhed-mosdatást. Jelen ügy szempontjából pedig az sem változtat semmit, hogy akkor az MSZP-s Molnár Zsolt is szkinhed volt-e vagy sem. Bár nagyon érdekes véletlen egybeesés, hogy pont jó időben derült fény erre a Magyar Nemzet bátor újságíróinak segítségével. Azon pedig már inkább el se gondolkozzunk, hogy Molnár Zsolt múltja a nemzetbiztonsági átvilágításon eddig miért nem bukkant elő. Mert az kínos kérdéseket vetne fel, például olyasmit, hogy akkor lehetséges-e, hogy a titkosszolgálatot pártpolitikai célokra használták fel. Mindenesetre valaki megkérdezhetné Orbán Viktortól, hogy miután elintézte - sőt, maga is megszavazta- a volt szkinhed megválasztását, milyen jogon üzeni Brüsszelnek, hogy "tiszteletet a magyaroknak".
Mindig van lejjebb - tartja az ősi dakota közmondás, de én nagyon remélem, hogy ez már a legalja és innen csak felfelé vezethet az út.
